„Klíma-apartheid”: az ENSZ-szakértő szerint az emberi jogok is veszélybe kerülhetnek
2019. június 27. 19:39, utolsó frissítés: 22:53
Philip Alston, az ENSZ mélyszegénységi és emberi jogi jelentéstevője, a múlt heti jelentésében a klímaválság társadalmi következményeiről írt.
A jelentés első bekezdése felhívja a figyelmet, hogy William Nordhaus, aki 2018-ban közgazdászi Nobel-díjat kapott a klímaválságot a „világunkat fenyegető kolosszus”nak nevezte, amely „a közgazdaság legnagyobb kihívása”, Joseph Stiglitz, aki 2001-ben kapott Nobel-díjat, úgy utalt rá, hogy ez a III-ik Világháború; Ferenc pápa „klíma-vészhelyzetnek” nyilvánította a folyamatokat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem teszünk semmit, akkor „az egy brutális igazságtalan tett a szegényekkel és a következő generációkkal szemben”.
E szerint nemcsak meggyengül a társadalom szövete, nemcsak fokozódik a gazdagok és a szegények közötti szakadék, hanem globális felmelegedés társadalmi hatása ennél jelentősebb lehet: milliónyi ember olyan alapvető jogai fognak sérülni, mint a élethez, vízhez, táplálékhoz, lakhatáshoz való jog.
Sőt a jogállamiságot és a demokráciát is alapjaiban is kikezdheti a válság, és bekövetkezhet egy „Klíma-apartheid”, hiszen a közösségi elégedetlenség, a növekvő egyenlőtlenség, a széles tömegek jogfosztottsága nagyon felerősítheti a nacionalista, idegengyűlölő, rasszista reakciókat - foglalja össze a jelentés tartalmát a Guadrian.
A jelentésben név szerint is kiemeli Trumpot, aki „tettlegesen elhallgattatta” a klímakutatást, illetve Jair Bolsonarót, Brazilia elnökét, aki megnyitja az amazóniai esőerdőt a bányatársaságok előtt. Pozitívumként kiemeli a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő vállalatokkal szembeni jogi eljárásokat és a Greta Thunberg svéd gimnazista által életre hívott diákmozgalmat.
A jelentés kritikusan viszonyul azokhoz a lépésekhez, amelyeket maga az ENSZ, az államok, civilszervezetek és üzleti érdekeltségek eddig tettek, mert szerinte teljesen rosszul mérték fel a veszély sürgősségét és nagyságát. Philip Alston szerint a helyzet fényében az eddigi klímaegyezmények semmit sem érnek.
„Ez a válság egy katalizátor kellene legyen az államok számára, hogy megvalósítsák a sokáig ignorált gazdasági és társadalmi jogokat, ide értve a társadalmi biztonságot, a vízhez, élelemhez, lakáshoz és emberhez méltányos munkához való hozzáférést” - írja a jelentés szerzője.
Ashfaq Khalfan, az Amnesty International képviselője szerint a klímaválság emberjogi probléma is, éppen mert ilyen élesen érinti az embereket. Az elsődleges fontosságú ezért az emberek jogainak a megvédése, és ebben az értelemben az az állam, amelyik nem csökkenti vagy iktatja ki a globális felmelegedést növelő faktorokat, az a saját embereinek a jogait sérti meg.
Az Amnesty International készül ezzel szembesíteni az országok kormányait, és a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó cégeket. „Mindenkire szükség van, hogy vállaljuk a felelősséget és tegyünk a klímaválsággal kapcsolatban, védve az emberi jogokat” - mondta a szervezet képviselője.
(hírszerk., Guardian, Index)
Nyitókép: Guardian
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
