Horvátország lakosságának 6 százaléka számára nem érhető el az ivóvízhálózat
2018. szeptember 25. 17:13, utolsó frissítés: 17:13
Jóllehet Horvátország - Norvégia és Izland után - vizekben a harmadik leggazdagabb ország Európában, a lakosság 6 százaléka, 250 ezer ember számára elérhetetlen az ivóvízhálózat - írta a Vecernji List című horvát napilap kedden egy kerekasztal-beszélgetésről beszámolva.
Az ivóvízhez jutás mint alapvető emberi jog - avagy itt van-e az ideje a vízhez való hozzáférés alkotmányos védelemének című kerekasztal-beszélgetést kezdeményező Lora Vidovic ombudsman szerint az ivóvízhálózat elérhetetlenségének egyrészt a szegénység, másrészt pedig a rossz infrastruktúra az oka.
Kiemelte, hogy a többségében szerbek, bosnyákok és romák lakta települések 70 százaléka nem rendelkezik ivóvízhálózattal. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy e csoportban azokon a településeken viszont, ahol van infrastruktúra, gyakran rákkeltő, azbeszt cement anyagú csöveket használtak az ivóvízhálózat létesítésére, és a vezetékes víz igénybe vételét gyakran az ár is meghatározza.
Horvátországban az ivóvíz köbmétere után fizetendő díj 7 és 27 kuna (305 és 1180 forint) között mozog, és mivel az elszegényedés által fenyegetettek aránya az országban eléri a 20 százalékot, a víz árának egészségügyi kockázatai is vannak - mondta az ombudsman.
Hozzátette: a fent említettekhez közvetlenül kapcsolódnak a szigetek is, ahol majd csak az új törvény életbe lépése után egyenlítődnek ki árak a szárazföldi vízdíjak árával.
Úgy vélte: a vízművek privatizációja és a vízellátás koncesszióba adása oda vezetett az elmúlt néhány évtizedben, hogy óriási mértékben nőttek az ivóvíz- és csatornaszolgáltatással kapcsolatos díjak, valamint csökkentek az infrastrukturális befektetések.
„Ezekből a kellemetlen élményekből következik, hogy szükség van alkotmányos joggá tenni az ivóvízhez való jogot. A víz nem árucikk és nem szabad privatizálni” - húzta alá az ombudsman, aki kampányt indított annak érdekében, hogy alkotmányos jog legyen az ivóvízhez való hozzáférés Horvátországban.
A lap megemlíti, hogy az Európai Unióban (EU) Szlovénia az egyetlen ország, amely alkotmányba foglalta az ivóvíz hozzáféréséhez való alapvető jogot. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell