Minden, amit nem tudtál a Zöld Ház Plusz programról
kérdezett:B. D. T.
2016. november 07. 12:08, utolsó frissítés: 2016. november 08. 12:39
A jó hír, hogy novemberben végre indul a program, a rossz hír, hogy mindössze 300-an kaphatnak támogatást házuk környezetbarát szigetelésére.
A Zöld Ház Plusz program elindítására és működésére vonatkozó miniszteri rendelet végső formáját még mindig nem publikálták, a dokumentumot július 26-án bocsátották közvitára. Tíz napig várták az állampolgárok és szakmai szervezetek hozzászólásait, javaslatait, ennek alapján készült el a végleges verzió. A program indítását többször elhalasztották, közben testvérprogramja, a klasszikus Zöld Ház program le is zárult.
Jakab István, a Környezetvédelmi Alap elnöke azt reméli, a Zöld Ház Plusz még az idén elindul, az útmutatót pedig várhatóan ezen a héten teszik közzé a Hivatalos Közlönyben. A programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra, a hasonló lakossági programok hozzáférhetőségének problémájára, a felmerült gondok (pl. online pályázati regisztráció hiánya) megoldási lehetőségeire is rákérdeztünk.
Milyen stádiumban van a Zöld Ház Plusz program működésének gyakorlati útmutatóját tartalmazó rendelet? Melyek a főbb módosítások, amiket a közvitát követően bevezetnek?
– Mindkét útmutató, mind a magán-, mind a jogi személyeknek szóló véglegesítve van, ezeket miniszteri rendelettel el kell, hogy fogadják, és az majd megjelenik a hivatalos közlönyben, ettől számolva több mint 30 munkanap szükséges, hogy elindulhasson a program. Rengeteg strukturális és tartalmi változás került be a véglegesített útmutatóba, ami esetleg fontos lehet: magánszemélyeknek műszaki tervet (proiect tehnic) kell leadni, jogi személyeknek egyfajta megvalósíthatósági tanulmányt, azaz a beavatkozási munkálatok véleményezési dokumentációját (úgynevezett DALI - documentatie de avizare a lucrarilor de interventii).
Mikor indul maga a program?
– Véleményem szerint a program év végéig mindenképpen elindul, remélhetőleg már november végén.
Elérhetőek már az útmutatók? Hol, mikortól érhetőek el?
– Közvitán voltak, az útmutató végső változata meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben (remélem, ezen a héten).
A „klasszikus” Zöld Ház program esetében már megjelent az útmutató, és október 10-től lehetett leadni a dossziékat egészen október 24-ig. Az utóbbi időszakban több olyan sajtóhír is megjelent, miszerint a Zöld Ház program főleg Hargita és Kovászna megyében volt népszerű, és hogy főképp pelletes kazánokat vásároltak belőle. Most kikerült a megvásárolható felszerelések közül a pelletes kazán, és a pénzügyi kereteket megyénként, a megye lakosságához arányítva szabták meg – még véletlenül sem aszerint, hogy hol mekkora a magánházakban lakó populáció, hol hány hónapot tart a fűtésszezon, és hol a legalacsonyabbak a hőmérsékleti értékek az ősztől tavaszig tartó időszakban. Ily módon például Kovászna megye – lévén az egyik legkisebb megye – most csupán 626 719 lejből gazdálkodhat. Felmerülhet ezek után a gyanú, hogy szándékosan a potenciális székelyföldi kedvezményezettek számának csökkentése állhat a döntés hátterében. Ön ezt hogyan kommentálja?
– Én úgy fogalmaznék, hogy országszerte általánosan népszerű volt a program, egyébként a pályázók nagyon nagy része napelemre kért támogatást, és nem pelletes kazánra. Most a leggyorsabban Bihar és Szilágy megyében fogyott el a keret, amely öt évvel ezelőtt és most is a lakosság száma szerint volt elosztva. Amikor a pályázási határidő lejár, az el nem használt keretet újraosztjuk azoknak a megyéknek, ahonnan még lenne igénylés.
Tehát minden megyében csökkent a keret, nemcsak Kovászna megyében?
– Arányosan volt leosztva, nem kapott egyik megye sem többet, sem kevesebbet.
Aki most lemaradt, az reménykedhet abban, hogy jövőben ismét lesz kiírás? Vagy újabb öt évet kell várni rá?
– A jövő kiírások a költségvetéstől függnek.
Hargita megyéből érkeztek olyan jelzések, hogy hosszú sorokban álltak az emberek, a legtöbben hiába. Panasz volt az ügymenet megszervezésére, a bürokrácia útvesztőire (hiszen sokfelőlről sokféle dokumentum kell az iratcsomóhoz). Tervezik gördülékenyebbé tenni az ügymenetet, például bevezetni legközelebb az online regisztrációt?
– Én is megkaptam ezeket a kérdéseket, ebben az évben a Zöld Házat csak így tudtuk indítani. Remélem, hogy a következő években megoldódik az online regisztráció kérdése.
A Zöld Ház Plusz esetében is megyékre szabott keretek lesznek?
– Ebben az esetben centralizált pályázati leadás lesz, kidolgozott pontrendszer szerint bírálják el a kéréseket, például magánszemélyeknél, ha az egész épületet hőszigetelik, több pontot kapnak, ha csak a tetőt vagy a homlokzatot, akkor kevesebbet.
Publikus lesz ez a pontrendszer? Mikor lesz elérhető?
– Az útmutatóban szerepel majd.
Mekkora a programra szánt keret, körülbelül hány pályázónak jut támogatás a Zöld Ház Plusz keretében?
– A programra összesen 45 millió lejt fordítunk, ebből 12 millió a lakossági programokra megy, számításaink szerint hozzávetőleg 300 pályázó kaphat támogatást, a jogi személyeknél 33 millió lej a keret, várhatóan 80 projekt kaphat finanszírozást.
Ezek szerint pl. Kovászna megyében három-négy nyertes pályázónál többen nem igazán lehet reménykedni?
– Ennyi pénz áll rendelkezésre ebben az évben, de kiegészíthető a költségvetés, ha nagy igény lesz a programra.
Az, aki most pályázott a Zöld Ház keretében, ugyanabban az évben pályázhat a Zöld Ház Pluszra is?
– Igen, a kettő nem zárja ki egymást.
A nagyobb átláthatóság érdekében immár nemcsak egy bizonyos, erre akkreditációt szerző cégek listájáról lehet kiválasztani a kivitelezőt, hanem szabad a piac, mindenki azzal a céggel dolgoztathat, amely neki kézenfekvőbb. Hogy próbálják kiszűrni a komolytalan vagy nyerészkedni próbáló cégeket, vagy ez most már teljes egészében a kedvezményezett magánszemélyek feladata?
– Minden igénylő magánszemély a saját felelősségére vásárolja meg a berendezést, szigetelést.
Nagyon sok olyan támogatási program van, amely gyakorlatilag pont azok számára nem elérhető, akik a leginkább rászorulnának egy vissza nem térítendő támogatásra. Jelen esetben számos olyan potenciális pályázó van, falusi emberek, akik a 70-80 éve vagy annál régebb épült házukat ezzel a programmal le tudnák szigeteltetni, ám csak (legjobb esetben) egy telekkönyv van a nevükön, amin csak a ház maga szerepel, különösebb specifikációk és technikai részletek nélkül. Számukra hozzáférhető a program?
– Úgy vélem, hogy egy rendezett telekkönyvi viszony elengedhetetlen egy pályázathoz, másképpen a visszaéléseket nem lehet kiszűrni.
Pályázhat-e olyan család, akik egy régi házban laknak, amelyet önerőből itt-ott újítgattak, esetleg hozzáépítettek, de a telekkönyvön nem szerepel, hány négyzetméteres a ház lakófelülete, vagy 50 négyzetméternél kisebb adat szerepel? 50 négyzetméternél kisebb lakófelületű házra egyáltalán nem lehet kérni a támogatást?
– Azt fontos tudni, hogy 50 négyzetméter alatti épületre nem állítanak ki energetikai tanúsítványt, a program célja pedig az, hogy az épület energetikai hatékonyságának javítását szorgalmazza környezetbarát szigetelő- és építőanyagok használata révén.
A pályázati iratcsomóban ugyanakkor mindenképp szerepelnie kell a ház energetikai bizonylatának, abban viszont már benne vannak az épület tényleges, terepen felmért paraméterei. Ezzel akár elégséges volna igazolni, mekkora a ház alapterülete?
– Az esetleges visszaélések elkerülése végett a rendezett telekkönyvi viszony elengedhetetlen.
Mit ért Ön pontosan rendezett telekkönyvi viszonyon? Elég a „régi” telekkönyv, vagy csak olyant fogadnak el, amelyen már szerepel a pontos alaprajz, a belső hasznos felület nagysága stb.?
– Az útmutatóban szerepelni fog.
Ezzel magyarán az új építésű házakra és ezáltal a szűk felső-középosztályra szűkítették a pályázók körét?
– Meglévő/régi és új építésű házakra is vonatkozik.
Valaki ellenőrzi terepen, hogy a ház tényleges, aktuális állapota megfelel-e annak, ami a dokumentációból kitűnik?
– Szúrópróbaszerűen szerveznek ellenőrzéseket a kifizetés előtt.
Ha adott egy félig felújított ház, amelynek egyik fala már polisztirénnel szigetelve volt a jelenlegi tulajdonosok birtokába kerülése előtt, lehet-e a teljes szigetelésére pályázni a Zöld Ház Plusz keretén belül?
– Lehet pályázni, de figyelembe kell venni a pontrendszert, mert az a szigetelt felület nagyságát is pontozza.
Ha már kész ház felújítási munkálatairól van szó, akkor is kell építkezési engedély a pályázó nevére kiállítva?
– A magánszemélyek esetében nem szükséges, a műszaki tervet kell leadni, a jogi személyeknél a DALI magában foglal felújítási engedélyt is.
A szükséges dokumentumok között szerepel, hogy le kell adni egy technikai tervet a szigetelés megvalósításának részleteiről. Ilyen tervet kötelezően egy építész kell készítsen? Mi kell szerepeljen benne? A tervezőirodák tisztában vannak a szigetelési terv Zöld Ház Plusz programhoz szükséges paramétereivel? Mennyi időbe telik egy ilyen terv elkészítése, és mennyibe kerül? Ezt az összeget utólag le lehet írni az elszámolásban? A rendelkezésre álló rövid pályázati leadási időszakban lehetséges elkészíttetni, vagy már előtte érdemes nekifogni?
– Műszaki tervet tudomásom szerint Romániában hivatalosan csak szakirányú végzettséggel lehet készíteni. Annak felelősségét nem vállalhatja át az Alap, hogy ki milyen építészt fogad meg a terv elkészítésére. A mi felelősségünk az, hogy hagyjunk annyi időt, ebben az esetben 30 munkanapot, hogy a pályázó elkészíttesse a kért tervet.
Amennyiben két tulajdonos van, de férj-feleség, továbbra is kell közjegyzői nyilatkozat arról, hogy nem tettek le egynél több kérést a program keretében a szigetelés támogatására?
– Igen.
A pályázási periódusban van-e lehetőség a már leadott és regisztrált dosszié tartalmának kiegészítésére?
– Ebben az esetben pontrendszer szerint bírálják el az iratcsomókat. Minden pályázatot értékelnek, és a megszerzett pontok alapján, sorrendben fognak kapni finanszírozást azok a pályázók, akik beleférnek a keretbe. Nincs lehetőség a dosszié kiegészítésére, mert akkor hiábavaló lenne a pontrendszer.
Leadás előtt kap-e a kliens tájékoztatást arról, hogy megfelelően állította-e össze a pályázati csomagot? Hol, kitől kérhet ilyen tájékoztatást?
– Bármilyen kérdésre válaszolnak a honlapon lévő telefonszámokon vagy levélben, e-mailen. A pályázatok a leadás után lesznek elbírálva egy, a Zöld Ház Plusz programra alakított értékelő bizottság által.
Nyilvános lesz-e a háromszáz nyertes pályázó listája?
– Igen, mint minden program sikeres pályázói.
Visszautasítás esetén utólag megtudja-e a pályázó (és ha igen, honnan tudja meg), hogy mi motiválta az elbírálókat az elutasításban, mi hiányzott esetleg a dossziéjából, illetve lehetősége van-e a fellebbezéssel azt utólag pótolni? Megbeszélheti-e egy ügyfélszolgálatossal a döntés körülményeit?
– Az eredményeket a Környezetvédelmi Alap honlapján, a www.afm.ro címen hozzuk nyilvánosságra, az illető program menüje alatt. A Zöld Ház Plusz esetében az elutasított személyeknek 5 munkanapon belül van lehetőségük fellebbezni (a fellebbezést egy másik bizottság fogja elbírálni, ugyancsak a Környezetvédelmi Alap keretén belül).
Utólag ellenőriznek-e minden sikeres pályázót, hogy a célnak megfelelően költötte-e el a támogatást, és a végzett munka megfelel-e az elvárt technikai paramétereknek?
– A sikeres pályázók kifizetése után a befektetést legalább egy évig kötelező fenntartani, ebben az egy évben mehetnek az Alap képviselői ellenőrzésbe.
Szerződéskötéstől számítva egy év áll rendelkezésre a kivitelezésre és kifizetésre.
A kivitelező által elkövetett esetleges hibákért a kedvezményezettet éri-e valamiféle szankció az állam részéről?
– A kivitelező is garanciát vállal az elvégzett munkálatért.
A beruházás befejezését és a finanszírozás kifizetésére vonatkozó kérés leadását követően mennyi időbe telik, amíg a pályázó megkapja a Környezetvédelmi Alaptól a pénzt?
– Nincs pontosan megszabott idő, mivel a kifizetési igénylést legtöbbször hiányosan adják le. Az útmutató tartalmazza azt, hogy a Környezetvédelmi Alap képviselője kétszer fogja értesíteni a sikeres pályázót, hogy hogyan kell összeállítani a dokumentumokat a kifizetés céljából. Ha ebben az esetben sem adja le megfelelőképpen, felbontják az illető személlyel a szerződést.
Címoldali fotó: fabarconstructions.com.au
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
