2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Greenpeace: nem az EU-s állampolgárok, hanem a nagyvállalatok érdekei fontosak a TTIP-ben

2016. május 02. 15:20, utolsó frissítés: 15:20

Legalábbis ez derül ki az általuk megszerzett 240 oldalnyi titkos dokumentumból.


A Greenpeace hollandiai szervezete ma nyilvánosságra hozott 240 oldalnyi olyan dokumentumot, amelyek a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP) tárgyalása alatt születtek. A tárgyalások mindig zárt ajtók, a civil szervezetek és a sajtó kizárásával történtek, így hatalmas jelentősége van annak, hogy most 13 véglegesített fejezet kerül a nyilvánosság elé.

A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét és beleszólhasson a döntéshozatalba.

„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át” – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.

A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a tárgyaló felek több éve érvényben levő környezetvédelmi szabályokat hagynak figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyeket a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosítana az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. A szabály figyelmen kívül hagyása a környezetvédők szerint azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.


A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne a klímaváltozás elleni küzdelem is. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy több milliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentumokban ezzel szemben szó sem esik az éghajlatvédelemről. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.

Megszűnne az elővigyázatosság elve is, sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amelynek célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására.

Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntéselőkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak. Pl. az EU részéről a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság szakembereire a széles körben bírált vitarendezési mechanizmus, az úgynevezett ISDS (Investor-State Disputes Settlement) ügyében is nagy nyomás nehezedik. Az amerikai fél ragaszkodik ehhez a választott bíráskodási megoldáshoz, amely a kritikák szerint csorbítaná a nemzeti szuverenitást, mert az állami igazságszolgáltatás helyett egy átláthatatlanul, demokratikus felügyelet nélkül működő "magán-döntőbíróságra" bízná a viták rendezését.

A ma nyilvánossá vált dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.

greenpeace/hvg/mti

(címoldali fotó: David Carrilet via shutterstock.com)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >